Rényi's Researchers Make a Meaningful Contribution to Science Communication

In October, Rényi's researchers discussed the use and impact of artificial intelligence in a number of in-depth interviews.

A Rényi kutatóinak megszólalásai alapján egyértelműen rajzolódik ki, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre jelent tudományos lehetőséget és komoly kihívást, beleértve a társadalmi következményeket is. A kutatók nem egyszerűen új, hasznos technológiai eszközt látnak benne: a Rényi munkatársai olyan változásról beszéltek, amely a matematikai kutatás módszereit, a tudás megszerzését, az alkotó ember szerepét és akár az önmagunkról alkotott képünket is átalakíthatja.

A mesterséges intelligencia matematikai alkalmazásáról Varga Dániel és Dúcz Ákos gondolatai jól mutatják, hogy az új technológiát a tudomány szolgálatába lehet állítani, és így akár korábban megközelíthetetlennek tűnő problémák megoldásában is bevetni. A két kutató Erdős Pál egyik évtizedek óta nyitott problémájának egy részére talált megoldást úgy, hogy az AI-t elsősorban segédeszközként használták. Programozási feladatokban és számításokban támaszkodtak rá, így jelentősen felgyorsították a kutatást: gyorsabban tudtak kipróbálni ötleteket, miközben a mesterséges intelligencia egyik, váratlan válasza fontos lépésnek bizonyult a megoldás irányába. A matematikai felismerés és a kutatási irány kijelölése azonban az emberek munkája maradt. Az interjú a Qubit hasábjain jelent meg, és ezzel foglalkozó cikkünkben teljes terjedelmében ITT olvasható.
Varga Dániel szerint a matematikában "a mesterséges intelligencia megjelenése után is fantasztikus eredmények születhetnek", abban azonban már kevésbé biztos, hogy maguk a matematikusok könnyen alkalmazkodnak majd a változáshoz. A kutatók számára egyre nagyobb kihívás lesz megtalálni, mi az, amiben az ember hozzá tud tenni a gépek teljesítményéhez, és hogyan változik meg a matematikusi munka értéke, ha a korábban rendkívül nehéznek számító problémák megoldásában is megjelennek az AI-rendszerek. Dúcz Ákos azt fogalmazta meg, hogy jelenleg még jól tud együtt dolgozni az AI-val, miközben ő irányítja a folyamatot, ám ez a helyzet azonban gyorsan változhat. Varga Dániel szavai arra engednek következtetni, hogy a mesterséges intelligencia már nem pusztán a rutinfeladatok elvégzésében segíthet, hanem olyan, akár váratlan felismerésekhez is elvezethet, amelyek új kutatási irányokat nyitnak meg.

Szegedy Balázs akadémikus, a Rényi Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztályának vezetője úgy véli, a mesterséges intelligencia nemcsak a tudományt, hanem a tudomány művelőit is átalakíthatja. Hozzátette, az AI az első olyan emberi találmány, amely maga is képes új eredményeket létrehozni, valamint versenyezni a kreatív és intellektuális tevékenységekben az emberi képességekkel. Korábban a számítógépek elsősorban az egzakt, jól körülhatárolható feladatokban voltak hatékonyak, míg a kreativitás az ember saját területének számított. 2026. október 15-én az RTL Reggeli c. műsorában adott válaszait ITT lehet megnézni.

"Ennek különösen súlyos következményei lehetnek az oktatásban" – teszi hozzá. Ha a diákok a feladatok megoldását, a tanárok pedig az értékelést egyaránt a mesterséges intelligenciára bízzák, akkor a tanulás lényegi része maradhat el. Az eszköz használatával ugyan gyorsabban végezhetünk, de közben éppen azokat a képességeinket nem fejlesztjük, amelyekre a jövőben is szükségünk lesz. Szegedy Balázs meggyőződése, hogy az AI-ról nem elegendő technológiai kérdésként beszélni: társadalmi ügyként is foglalkoznunk kell vele, és meg kell értenünk a lehetőségeit, valamint a korlátait. Szegedy Balázs a munkahelyek megszűnésének veszélye mellett az AI mélyebb társadalmi és lélektani hatásaira is felhívta a figyelmet. A technológiai átalakulás nem pusztán gazdasági kérdés: az önértékelésünket és az életünk értelméről alkotott képünket is érintheti. A technológia fejlődésének sebessége ráadásul meghaladja azt, amilyen gyorsan a társadalom tagjai képesek megérteni és feldolgozni a következményeit.

A Rényi Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztályának vezetője a veszélyek mellett ugyanakkor pozitív lehetőségeket is lát: megfelelően alkalmazva az AI a közös döntéshozatalt is támogathatja, és hozzájárulhat egy stabilabb, igazságosabb társadalmi működéshez.

A Klubrádió Mesterséges Értelem című műsora egy másik, kifejezetten gyakorlati oldalát mutatja meg a technológiának: az AI segítséget nyújthat a nehezen olvasható történeti dokumentumok feldolgozásában, azaz, hozzájárulhat a meglévő közös emberi tudáskincs hozzáférhetőbbé tételéhez is. Ugyanakkor a humán szakértelem továbbra is megkerülhetetlen a gépi eredmények ellenőrzéséhez és értelmezéséhez. A mesterséges intelligencia segít kibetűzni az ügynökaktákat címmel október 24-n elhangzott műsort ITT lehet meghallgatni. A Kutatók Éjszakáján elhangzottak alapján készült a Szabad Föld cikke is, amely ITT érhető el.

Hogyan változtathatja meg a matematikai kutatás menetét a mesterséges intelligencia előretörése a tételek és sejtések bizonyításában? – kérdezte a Kossuth Rádió Felkelő c. műsorának vezetője, akinek beszélgetőtársa egy interjú erejéig Csóka Győző, a Rényi AI kutatója volt. Az AI már publikációkat tud írni a megfelelő emberi kérdések feltevése után – hangsúlyozta Csóka Győző, aki – az alább szintén idézett Abért Miklóshoz hasonlóan – úgy vélte, az utóbbi évszázad matematikai kutatásának legnagyobb átalakulása zajlik az AI megjelenésének hatására, hiszen a nyelvi modellek önállóan képesek akár matematikai felfedezésekre is, és absztrakciókat, új területeket és nézőpontokat hoznak be. "Pozitívum ugyanakkor, hogy le lehet venni egy szimbolikus polcról egy régi, félkész szakcikket, az AI -jal átolvastatni és kiegészíttetni, sőt késszé alakítani a tartalmat" – fűzte hozzá. Csóka Győző is az emberrel végzett közös munkában látja az előnyöket, itt az AI egy nagyon okos és terhelhető asszisztense lehet a kutatónak. 

200 éve nem volt példa a modern matematikában olyan jelentős eseményre, mint az Open AI 400 eredménycsomagjának nyilvánosságra hozatala, és ez akkor is így van, ha utólag csak a bizonyítások egy részéről derül ki, hogy jó – emlékeztetett Abért Miklós, a Rényi Algebra Kutatási Osztályának főmunkatársa a Kossuth Rádió Felfedező c. tudományos műsorában. Felhívta a figyelmet emellett arra, hogy a matematikai közösség egyelőre nem ellenőrizte, hogy a szóban forgó, a csúcsmatematikai kutatások középpontjában álló problémák megoldásai jók-e, illetve 3 esetben kiderült, hogy tévedett az AI.

„Egy jó bizonyítás nem egyenlő a végső matematikai megértéssel. A matematikai közösségnek fel kell dolgoznia és beillesztenie a saját nyelvébe, ami időbe telik, ezt nem tudja pótolni semmilyen algoritmus, mert ez egy emberi közösségi tevékenység.

 
Abért Miklós a matematikai bizonyításokhoz vezető utak kiemelt jelentőségéről és az egész matematikai tér átszervezésének kényszeréről beszélt az Open AI eredménydömpingje kapcsán. Kiemelte, hogy az AI egy zseniális mérnöki teljesítmény, ám jelenleg nem egy tudományos létező, és az ember még nem érti, hogy miért is működik, illetve mik a korlátai. „Üzleti érdekek mentén működtetett, de ettől még veszélyes rendszerek. Nem azért, mert öntudatra ébredhetnek, hanem például az oktatásra és a tanulásra gyakorolt pusztító hatásai okán" – hangsúlyozta Abért Miklós.

Végsősoron a Rényi kutatóinak gondolataiból az a következtetés rajzolódik ki, hogy a kutató ember szerepe radikálisan megváltozik, és nemcsak a matematikában. Újra kell gondolni a kutatói munka természetét, az oktatás célját, valamint azt, hogy milyen képességeket érdemes fejlesztenünk egy olyan világban, amelyben egyre több feladatunk automatizálható és végezhető el helyettünk, akár nálunk is jobban. A technológia megértése pedig közös társadalmi felelősségünk. Nem elég kihasználni az AI előnyeit: értenünk kell a kockázatait is, hogy ne váljunk kiszolgáltatottá, és ne mondjunk le az önálló gondolkodásról. Nem a tudás és az alkotás jövője került veszélybe, hanem ezek művelésének módja, és mindez megkerülhetetlenné teszi, hogy újragondoljuk az ember helyét a tudás létrehozásában.