Leírás
A 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta a perifériás immuntolerancia és a szabályozó T-sejtek (Tregs) szerepét feltáró alapvető felfedezéseikért. Bár munkájuk mélyrehatóan formálta az immunhomeosztázisról alkotott ismereteinket, a díjról szóló narratíva nem beszél arról, hogy az immunellenőrző pontokat gátló gyógyszerek kikapcsolják az immuntoleranciát és így kiterjedt autoimmun mellékhatásokat okoznak. Ez a súlyos, máig megoldatlan gyógyszerbiztonsági probléma több millió rákos beteg életminőségét rontja és sokszor életüket is fenyegeti.
A hallgatás azért meglepő, mert a James P. Allisonnak és Tasuku Honjónak odaítélt 2018-as orvosi-élettani Nobel-díj az immunellenőrzőpontok gyógyszeres blokkolására összpontosított és kifejezetten elismerte az immunrendszerrel kapcsolatos nemkívánatos autoimmun események megjelenését megjegyezve, hogy szükség van ezen toxicitások mélyebb megértésére.
A Rényi Intézetben, Tusnády Gábor vezetésével, 2007-ben kidolgozott új immunelmélet teremtette meg a matematikai alapokat egy az autoimmun mellékhatásokat magyarázó elmélethez, amely alapján Ralf Kleef német onkológus egy ultra alacsony dózisú gyógyszereket alkalmazó protokollt fejlesztett ki. A Kleef protokoll 131 minden hagyományos kezelést kimerített áttétes daganatos betegben a jelenleg engedélyezett kezeléseknél sokkal biztonságosabbnak bizonyult, miközben hatékonyabb is volt azoknál.
A mesterséges intelligencia (AI) véleménye szerint az autoimmun toxicitás megjelenése az immunterápia során arra utal, hogy a szabályozó T-sejtek önmagukban nem tudják teljes mértékben megmagyarázni az immunhomeosztázist. Az AI szerint a Nobel díjjal jutalmazott elmélet és a klinikai valóság közötti szakadék több figyelmet érdemel.