Magyar matematikusok az élbolyban

Az Európai Kutatási Tanács Fehér Könyvet adott ki és konkrét javaslatokat is tett a 2004-ben vagy később csatlakozott uniós tagállamok pályázati sikerességének erősítésére. Matematikusok és idegtudományi kutatók vannak a legtöbben az ERC magyar nyertesei között.

Megjelent az ERC (Európai Kutatási Tanács) Tudományos Tanácsának ún. Fehér Könyve Widening excellence, Bridging the ERC gap for a truly pan-European Research Area (A kiválóság szélesítése és az ERC pályázatokban látható szakadék áthidalása egy valódi átfogó Európai Kutatási Térség megteremtéséért). A dokumentum egy mélyreható szakmai jelentés, útmutató és állásfoglalás, amely a tagországok ERC pályázatokon elért eredményeit adja közre, és vizsgálja az összes kapcsolódó tudományos és tudományszervezési tevékenységüket, beleértve a kutatóik pályázati hajlandóságát, a fordulókba történő bejutásuk/kiesésük bontását országonként (és helyenként tudományterületeket is kiemelve), valamint azokat az uniós programokat, amelyek rendelkezésre állnak ugyan, de vannak országok, amelyek eddig egyáltalán nem éltek egy adott lehetőséggel. 
A dokumentumban Magyarország a több szempontból előkelő helyen van, de csak az újonnan (2004 óta) csatlakozottak mezőnyében. Ausztriához képest pl. fele annyi ERC pályázatot nyerünk, ami például hasonló eredmény, mint Finnországé. A magyar erősségek egyértelműen az idegtudományok és a matematika. A dokumentum angol nyelven ITT érhető el.

Csökkenteni kell a kelet–nyugati különbséget, de nem a kiválóság rovására

Ahogyan a Könyv fogalmaz: „az ún. Widening (később csatlakozott) országok az EU népességének mintegy egynegyedét adják, magas szintű oktatással és gyors gazdasági növekedéssel rendelkeznek, mégis az ERC-támogatásoknak alig 5%-át szerzik meg, és sikerességük is aránytalanul alacsony. Ez a tartós egyenlőtlenség gyengíti a kontinens közös tudományos erejét. Miközben számos Widening országban az elmúlt évtizedekben a helyzet javulása tapasztalható, a haladás lassú és egyenetlen, és ez a szakadék egy kétsebességes kutatásfinanszírozási rendszert rögzíthet, ami veszélyezteti Európa globális versenyképességét”.

A 21 oldalas dokumentum megállapítja, hogy a 2004-ben kezdődött történelmi EU-bővítés nyomán taggá vált országok közül többen közelítették hazai pályázati elvárásaikat az ERC követelményeihez. 2007 óta 10 ilyen országban hirdettek meg ERC „ihlette” belső pályázatokat, amelyeket olyan szervezetek koordinálnak, amelyeket szintén az ERC mintájára hoztak létre. A dokumentum Lengyelország Nemzeti Tudományos Központját (National Science Centre), Görögország Hellén Kutatási és Innovációs Alapját (ELIDEK) említi példaként. (Nálunk a 2014-ben létrehozott NKFIH működik az uniós tapasztalatok szem előtt tartásával – szerk.) 

Az állásfoglalás részletesen elemzi azon tényezőket, amelyek a Widening országok kutatóinak az ERC-pályázatokban nyújtott alacsonyabb teljesítménye mögött állhatnak, bemutat konkrét sikertörténeteket és bevált gyakorlatokat, végül ajánlásokat fogalmaz meg valamennyi érintett szereplő (a kormányok, az uniós és a nemzeti finanszírozó szervezetek, valamint a tudományos közösség) számára. Fontosnak nevezi például, hogy 15 később csatlakozott államban léteznek programok sikeresnek minősített, de végül anyagilag nem támogatott ERC pályázatok megvalósítására, valamint a kutatói pályázati hajlandóság és pályázási sikerarány növelésére. (Egy ilyen mentorprogram Magyarországon is indult éppen a Rényi Intézet kezdeményezésére – szerk. Erről ITT írtunk.)
A Fehér Könyv a pályázati követelmények számos olyan módosítására is emlékeztet, amelyeket az ERC éppen azért vezetett be, hogy szélesítse a jelentkezők táborát, támogassa a tudományterületek sokféleségét és elkerülje akár kutatási típusok, akár befogadó intézmények „favorizálását”.

Külön említést nyertek a Fehér Könyvben az ERC értékelő bizottságai, amelyeknek összesen 6200 tagja 2007 és 2023 között mintegy 15 500 nagy pályázatot (main calls) véleményezett. A bizottsági tagok 10%-át tették ki a 2004 óta uniós taggá vált államok szakértői, itt Magyarország, Lengyelország, Portugália és Csehország vezeti a listát. Emellett az ERC anyagi forrással is támogatja az ún. Nemzeti Kapcsolattartó Pontokat (National Contact Points). (Magyarországon az MTA-n található – szerk.)
Sokat vár az ERC Tudományos Tanácsa a nemrég kinevezett ERC Nagykövetektől, az ő dolguk a helyi pályázók inspirálása, a kutatók pályázási hajlandóságának erősítése, a tudományos kiválóság új lehetőségeinek felkutatása.
Jelentős teret szentel a Fehér Könyv az ERC pályázatok mennyiségét és minőségét potenciálisan növelő tagállami erőfeszítések megismertetésének. Csehország itt kiemelt helyen szerepel. Cseh kutatók mutatták fel a legjobb pályázati sikerarányt 2024-ben az ERC Consolidator Grant pályázatán. Ezt megelőzően az országban számos, a pályázni szándékozó kutatókat közvetlenül segítő intézkedést vezettek be, köztük alulról szerveződő, strukturált és idejében indított felkészítéseket, amelyek lehetővé tették, hogy csak valóban versenyképes pályázatok érkezzenek be az ERC-hoz. A Fehér Könyv felhívja a figyelmet az ERC Visiting Research Fellows programjára, és a tapasztalatra, miszerint akik ilyenen részt vettek, általában sikeresebben pályáztak régióbéli kollégáiknál. Ők azok, akik közelről nézték 1-6 hónapon át, hogy zajlik egy már odaítélt ERC pályázat megvalósítása. Nekünk magyaroknak ez azért lehet fontos, mert a Fehér Könyv szerint egyike vagyunk azon országoknak, ahol ezt a programot eddig nem használták ki a kutatók.
A frissen megjelent Fehér Könyv konkrét javaslatokat fogalmaz meg a felzárkózó országok számára a kutatási-egyetemi környezetet, a nemzetközileg versenyképes kutatásokat tekintve és az adminisztratív terhek csökkentését javasolva. A Legjobb Gyakorlatokat egy szintén 2026-ban megjelent gyűjtemény foglalja össze (Actions by Widening Countries to Increase Success in ERC Calls – Good Practices (ERCEA 2026).)
Az ERC a maga is tesz vállalásokat: intenzívebb dialógusra törekvést ígér a később csatlakozott országok nemzeti finanszírozó ügynökségeivel és illetékes minisztériumaival. A Tanács a kutatóknak szánt tájékoztatás intenzitásának növelését is vállalja, illetve nagyobb erőfeszítést szándékozik tenni, hogy a helyi ERC közösségek bevonásával azonosítsa egy adott terület legjobb kutatóit és felkérje őket a bírálóbizottságokban történő részvételre. A Tudományos Tanács ugyanakkor megerősíti azt az álláspontját, hogy az egyes uniós tagállamok kutatáspolitikai lépései továbbra is a legfontosabb tényezők a nemzeti kutatási tér minőségét és a kutatók ERC-pályázatokon megmutatkozó versenyképességének alakításában, így a leghatékonyabb megoldásokat nagyrészt magukban a felzárkózó országokban kell kidolgozni. A testület jelzi elkötelezettségét amellett is, hogy az ERC-értékeléseknél a kiválóság maradjon az egyetlen szempont, ám ezzel párhuzamosan kifejezi készségét, hogy a jövőben még inkább hozzájáruljon a kiemelkedő kutatók támogatásához, és szorosan együttműködjön a tagállamokkal, illetve a legfontosabb tapasztalatokat rendszeresen megossza a tagállamokkal.