Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a történelmi dokumentumok feldolgozásában? Képes lehet-e egy AI a matematika legnehezebb problémáinak megoldására? És mi történik akkor, ha a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy a biztonsági garanciák kiépülnek? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a kutatók szeptember 25-én a Kutatók Éjszakáján a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben.
| Regisztrálni a 16 órakor kezdődő, az ügynökaktákról szóló kerekasztal-beszélgetéshez a kutatokejszakaja.hu honlapra történő regisztrálás után lehet, IDE kattintva egyből a program látható. A 17.30 körül kezdődő következő, "ördög-angyal" típusú vitára, amelyet "Megoldja-e a mesterséges intelligencia a matematika egymillió dolláros kérdéseit? És ha igen, ki kapja meg a pénzt?" címmel rendezünk a matematika és az AI viszonyáról, nem szükséges regisztráció. |
A Rényi Intézet idén is csatlakozik a Kutatók Éjszakája programsorozathoz. A programok közös témapontja a mesterséges intelligencia: a kutatók ezúttal olyan területeken mutatják meg az AI lehetőségeit és korlátait, amelyek első látásra távol állhatnak egymástól. A látogatók bepillanthatnak a matematika és a történettudomány, illetve a levéltári munka találkozásába és megismerkedhetnek azzal, ahogyan átalakíthatja a mesterséges intelligencia magát a matematikai kutatást, ennek lehetséges következményeivel.
1. Mi lesz az ügynökaktákkal és hol tartanak az AI fejlesztések?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) közösen szervezett program középpontjában az ügynökakták digitalizálása és az ehhez kapcsolódó mesterségesintelligencia-fejlesztések állnak. A történelmi dokumentumok digitalizálása ma már jóval többet jelent annál, mint hogy eredetileg papíron létrejött iratok számítógépen is elérhetők és kereshetők. A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt a nagy mennyiségű és összetett dokumentumanyag feldolgozásában. De vajon hogyan lehet egy történelmi forrásanyagot úgy feldolgozni, hogy közben ne vesszen el a történeti kontextusa? Mire alkalmasak ma az AI-eszközök, és hol vannak a korlátaik? És milyen társadalmi következményei lehetnek annak, ha egy korábban nehezen kutatható iratanyag új módokon válik hozzáférhetővé?
A rövid (3X10 perces) előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen történész, levéltáros és matematikus kutatók beszélgetnek az ügynökakták kutatásának kérdéseiről. A résztvevők között lesz Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, Tóth Eszter, az ÁBTL főigazgató-helyettese, Miklós Dezső, a Rényi Intézet főigazgató-helyettese, Kovács Gábor, a Rényi Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztályának matematikusa, valamint Horváth Sándor, az ELTE Történettudományi Kutatóintézet Jelenkortörténet Osztályának vezetője.
2. Hogyan lehet 1 millió dollárt nyerni? Mi történik, ha egy AI oldja meg az egymillió dolláros kérdést?
A mesterséges intelligencia egészen más oldalát mutatjuk meg egy másik programban, amely a matematika hét legendás, egymillió dollárral jutalmazott problémájával foglalkozik.
A Clay Matematikai Intézet 2000-ben hét olyan matematikai problémát, ún. Millennium-problémát jelölt ki, amelyek a matematika legmélyebb és leghíresebb, hosszú ideje megoldatlan kérdései közé tartoznak. Megoldásukért egyenként egymillió dolláros díjat ajánlott fel a tekintélyes magánalapítvány. A problémák között van például a prímszámok eloszlásával kapcsolatos Riemann-hipotézis, a P és NP kérdése, valamint a folyadékok mozgását leíró Navier–Stokes-egyenletek problémája. A hétből jelenleg egyet, a Poincaré-sejtést sikerült megoldani. Szeptember 8-án az OpenAI ugyan bejelentette, hogy egy belső AI-rendszere megoldást talált a Navier–Stokes Millennium-problémára, de a bizonyítást független matematikusoknak még ellenőrzik. A bejelentés körül máris vita alakult ki, erről a tekintélyes Quanta Magazine ITT ír.
| A Clay Matematikai Intézet (CMI) egy nemzetközi szervezet, amelynek célja „a matematikai gondolkodás szépségének, erejének és egyetemességének előmozdítása”. Küldetése a matematikai ismeretek bővítése és terjesztése, a tudományos közösség tájékoztatása az új matematikai eredményekről, a tehetséges fiatalok matematikai pálya felé terelése, valamint a matematikai kutatás kiemelkedő teljesítményeinek elismerése. A Clay Matematikai Intézet a hét úgynevezett Millennium-díjas probléma meghirdetéséről is ismert, vagyis arról a hét matematikai kérdésről, amelyeket a harmadik évezred legfontosabb kihívásainak tekintenek. Az egyetlen Millennium-problémát, a fent is említett Poincaré-sejtést Grigori Perelman oldotta meg. A Millennium-problémákat a CMI Tudományos Tanácsadó Testülete állította össze, és az Igazgatóság döntése nyomán minden kérdés megoldásáért 1 millió dollárt hajlandó fizetni a CMI. |
De mi történne, ha egyszer egy mesterséges intelligencia adná meg a megoldást valamelyikre? Kié lenne a bizonyítás? A gépé, a fejlesztőké vagy azé a matematikusé, aki ellenőrzi és érthető matematikai bizonyítássá alakítja? (Mint ahogyan a közelmúltban egy nemzetközi topológiai konferencián Magyarországon járt John Morgan jelentős szerepet játszott a Grigori Perelman által megoldott Poincaré-sejtés bizonyításának ellenőrzésében, és társszerzője volt annak a könyvnek is, amely részletesebben ismertette a bizonyítást, mint az eredeti publikáció. A konferenciáról szóló cikkünk ITT olvasható.)) Egyáltalán tekinthető-e matematikai felfedezésnek egy olyan eredmény, amelyet egy AI állított elő? És egy ma még inkább szokatlan kérdés: ha az AI valóban képes egy évtizedek óta megoldatlan matematikai problémára bizonyítást adni, akkor hol van a helye az embernek a matematikai felfedezésben? És kié egy ilyen felfedezés?
A kérdésekről Stipsicz András, a Rényi Intézet főigazgatója és Titkos Tamás, a Rényi Intézet kutatója vitázik majd egy „ördög és angyal” típusú beszélgetésben. A vita nemcsak arról szól majd, hogy mire képes ma az AI, hanem arról is, milyen szerepet kaphat a matematikai kutatásban a jövőben.
A kérdés különösen aktuális: az elmúlt napokban az AI-iparág több meghatározó szereplője is a fejlesztések ütemének lassítását sürgette, azzal, hogy a biztonsági intézkedéseknek fel kell zárkózniuk a technológia gyors fejlődéséhez.
A Rényi Intézet korábbi Kutatók Éjszakája-programjaihoz hasonlóan idén is az a cél, hogy látogatóink közelebb kerüljenek olyan kérdésekhez, amelyekkel a matematikusok és más, kapcsolódó tudományterületek kutatói foglalkoznak. Az idei programok egy másik üzenete, hogy a matematika ma már nemcsak a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik alapja: a matematika maga is azok között a területek között van, amelyeket az AI átalakít: még maguk az érintettek számára sem világos, hogy mi várható és milyen gyorsan. Pach János, a Rényi kutatóprofesszora így írt erről az Érintő c. matematikai oldalon.
A Kutatók Éjszakáján a Rényibe látogatók betekintést nyerhetnek a a mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának legújabb fejezeteibe – a történelmi múlt feltárásától a matematika legnehezebb kérdéseiig.